OTS Üzleti Sajtószolgálat
2020. szeptember 18. péntek
Ismertető
Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)


2020. augusztus 26., szerda 11:04

Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozatának közleménye (1. rész)
    Budapest, 2020. augusztus 26., szerda (OTS) - A DAGANATOS BETEGSÉGEK KORAI FELFEDEZÉSE, RÉSZLETES KIVIZSGÁLÁSA ÉS A TERÁPIÁS TERV MEGHATÁROZÁSA

    A daganatos betegségek korai felfedezése, kivizsgálása és a terápiás terv felállítását követően azok kezelése minden más betegségcsoporthoz képest összetettebb feladat.
     A daganatos betegek kezelése onkológiai szakmai protokollok alapján történik. Az Országos Onkológiai Intézet 1994-ben Prof. Dr. Kásler Miklós szerkesztésében, az európai országok közül elsőként készítette el a magyar Onkoterápiás Protokollt, amely az összes emberi szervrendszer, stádium és szövettani típus szerinti besorolása szerint ad iránymutatást minden szerv rosszindulatú daganatának korai felismerésére, diagnózisára és kezelésére.
     Hazánkban jelenleg a korszerű klinikai onkológiai és sugárterápiás ellátás szakmai alapját a 2017-ben Kásler Miklós szerkesztésében a Medicina Kiadó gondozásában megjelent, "Az onkológia alapjai" című egyetemi tankönyv képezi.

     Bármilyen daganat gyanújával jelentkező beteg panaszaival leggyakrabban háziorvosához, illetve a járóbeteg ellátás szakorvosaihoz fordul. Az első vizsgálat és a beteg kikérdezése, panaszai alapján döntik el, hogy a beteget szakorvoshoz, esetleg egyből onkológushoz irányítják vagy elkezdik a betegség kivizsgálását.
     A CT- és MR vizsgálatok a daganatdiagnosztika fontos részét jelentik, de azok alkalmazását az egyéb diagnosztikai módszerek ismeretével az adott daganat gyanúja esetén nem minden esetben és főként nem a kivizsgálás első lépéseként kell alkalmazni. Vannak olyan esetek (pl. nőgyógyászati vagy fej-nyaki daganatok), amikor a legegyszerűbb fizikális vizsgálat után egy egyszerű citológiai vagy szövettani mintavétellel azonnal definitív diagnózishoz lehet jutni és csak ezt követi az Onkoterápiás protokollban meghatározott további daganatdiagnosztikai módszerek alkalmazása. Sok esetben a CT által okozott ionizáló sugárzás elkerülhető egy jóval informatívabb, a beteg szervezetét kevésbé megterhelő és olcsóbb ultrahang (pl. pajzsmirigy, lágyrész daganatok) vagy endoszkópos vizsgálattal (pl. nyelőcső, gyomor, vastagbél daganat). Vannak olyan esetek is (pl. nyirokrendszer daganatai, mellkasi daganatok), amikor a CT és MR vizsgálat helyett egyből a teljes-test PET-CT vizsgálat javasolt - ami előtt a CT vizsgálat elvégzése felesleges és káros is lehet.

Fentiek alapján a feltételezett daganat jellegétől függően csak az esetek egy részében szükséges a betegeket CT és/vagy MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra irányítani. Ennek eldöntése az adott szervrendszerhez specifikusan értő szakorvos vagy onkológus feladata. A daganat igazolódása esetén a beteget pedig onkológiai központba kell irányítani, ahol a szakmai protokollok szerint az onkológiai bizottságok (ún. onko-teamek) hivatottak felállítani a további kivizsgálás és kezelés menetét, lépéseit. Az onkológiai bizottságok tagjai szakmai munkájukat az érvényben lévő hazai-, és nemzetközi szakmai irányelveknek megfelelően kell hogy végezzék.
     A bizottságok összetétele, működési rendje Magyarországon szakmailag és jogilag is szabályozott (60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről.

A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok csak a daganat illetve áttétképződés gyanújára adnak felvilágosítást, de nem elegendőek a daganat típusának meghatározására és a terápiás terv kialakítására. A daganatdiagnosztika egyik leglényegesebb eleme a szövettani diagnózis, amely nélkül nem tervezhető semmilyen daganatellenes terápia.
     A szövettani diagnózis a beteget kezelő orvosoknak információt szolgáltat a daganatos betegség típusára, nagyságára, kiterjedtségére és biológiai viselkedésére vonatkozóan. A hagyományos szövettani és citológiai diagnosztika mellett napjainkban egyre lényegesebb szerepe van a molekuláris patológiai diagnosztikának, nem csak a daganatok diagnózisának felállításában, hanem a terápiás célpontok, genetikai hibák pontos meghatározásával ez az egyénre szabott, célzott terápia alapja is. A molekuláris patológiai vizsgálatok elvégzése nagy precizitású, viszonylag időigényes feladat, ami egyes génszakaszok részletes vizsgálatát igényli.
     Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a képalkotó diagnosztikai lelet kiadásának 10 napra történő maximálása nem befolyásolja jelentős mértékben a daganatos betegek terápiás tervének kialakítását, amely a szövettani diagnózist követően történik. Általában a precíziós molekuláris pathológiai vizsgálatok időigénye a meghatározó a daganatos betegek terápiás tervének kialakításában. (folyt.)



2020. augusztus 26., szerda 11:05

Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozatának közleménye (2. rész)
    Budapest, 2020. augusztus 26., szerda (OTS) -

        Az elmondottak alapján levonható következtetés az, hogy a daganatok diagnosztikájában a képalkotó eljárásoknak jelentős szerepe van, amelyek azonban nem korlátozódnak a CT/MR vizsgálatokra. Daganattípustól függően röntgen, ultrahang, endoszkópos diagnosztikus eljárások is széles körben alkalmazásra kerülnek. A 10 napra történő leletadási kötelezettség azonban nem tudja lerövidíteni a molekuláris patológia leletadáshoz szükséges időigényét és ezt követően a terápiás terv kialakítását. Ezzel szemben, a megfelelő szakmai kontroll nélkül, soron kívül kezdeményezhető CT- és MR-vizsgálatok magában hordozzák annak veszélyét, hogy a betegek egy részénél a szakmai protokollokban meghatározott diagnosztikus sorrend felboruljon, egyes, a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatok esetleg elmaradjanak, vagy éppen ellenkezőleg felesleges vizsgálatok kerüljenek elvégzésre. A soron kívüli CT- és MR vizsgálatok ígérete önmagában elégtelen a daganatok kivizsgálásának lerövidítésére.
     A daganatos betegségek diagnosztizálásának idejét jelentős mértékben csökkentheti az onkológiai centrumokban telepítés alatt álló Telemedicina Hálózat a teleradiológiai feltételek megteremtését is beleértve. Ehhez kapcsolódik majd a Digitális Képi Adatbank, mellyel a leletátfutási idő lerövidíthető lesz és a legbonyolultabb szakértelmet igénylő konzultációk is időveszteség nélkül lefolytathatóak lesznek országos szinten. Az egészségügyi ágazat teljes digitalizálását magába foglaló új E-Health Program ezeket a fejlesztéseket is tartalmazza.
    

-------------------------------------------------------------------

       Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
       Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
       Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a (06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus levelező címen kaphat.

Vissza

Küldje tovább ismerősének

Nyomtatóbarát változat


RSS  ▪  Impresszum  ▪  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fenntartva.