2022. április 8., péntek 09:11 |
A Magyarságkutató Intézet Kárpát-medencei gepidákról szóló szakcikke a legolvasottabb a Genes nemzetközi tudományos szaklapban! |
|
Budapest, 2022. április 8., péntek (OTS) - A napokban tettük közzé, hogy a Magyarságkutató Intézet szekvenált először a kárpát-medencében gepida korszakú csontokat. A kutatás olyan 46 új anyai vonal vizsgálatára terjedt ki, amelyek az 1500 évvel ezelőtti Erdélyből a gepida korszakból származtak. |
A kutatásnak köszönhetően immár össze lehet hasonlítani a 5-6
században itt temetkező népességek keletről vagy nyugatról
származtak esetleg a megelőző korok Kárpát-medencében élő helybeli
népesség leszármazottjai. A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos
mérföldkövet jelentő kutatás összefoglalója a rangos Genes
szakfolyóiratban jelent meg. A Magyarságkutató Intézet az
eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal
hozzáférhetővé tette.
A Magyarságkutató Intézet kutatói tárják fel lépésről lépésre a
népvándorláskori népességek genetikai hátterét. A Magyarságkutató
Intézetnek az elmúlt három évben csak az archeogenetikai
szakterületen 6 tudományos cikke jelent meg és további 4 került
beküldésre nemzetközi szaklapokba.
Magáról a gepida kori népességről (röviden: gepidákról), annak
rétegződéséről, biológiai kapcsolatairól azonban keveset tudunk a
hiteles történeti, régészeti és embertani adatok alacsony száma
miatt. Genetikai szempontból pedig a teljes európai népvándorlás kor
alul reprezentált. A kutatócsoportunk egy nagyobb projekthez kapcsolódva kezdte meg
hiánypótló vizsgálatait a témában, melynek első lépéseként három
erdélyi lelőhelyről összesen 46 minta analízisét végezték el. A teljes mitokondriális DNS (mtDNS) vizsgálatával az anyai
leszármazási vonalak értékelésére nyílt lehetőség. Az eredményeket
összevetették a más régészeti korú populációk, összesen 4324 minta
mtDNS adatát tartalmazó adatbázisával, hogy előzetes képet kapjunk a
vizsgált gepida szériák eredetét, struktúráját, biológiai
kapcsolatait illetően - összességében tehát azt a kérdést illetően,
hogy hol a helyük a népek országútján. A genetikai adatok túlnyomó részt északnyugat-európai
mitokondriális leszármazási vonalak jelenlétét mutatták a gepidák
esetében. Kiemelten fontos, hogy az eredmények valóban kapcsolatot mutatnak
más germán csoportokkal (pl.: langobardok) és a gepidák
"bölcsőjének" tekintett Wielbark kultúra népességével egyaránt.
Ezzel szemben ázsiai leszármazási vonalat csak egyetlen esetben
találtunk, tehát a vizsgált populációknál nem feltételezhető
jelentősebb keveredés keletről érkező csoportokkal a hun korban. A különböző populáció genetikai analízisek végső soron ugyan azt a
szerkezetet tárták fel: a gepidák anyai vonalú génkészletük jelentős
részét európai őskori (elsősorban bronzkori) kultúráktól kapták és
az anyai leszármazást illetően jelentős helyi hatással kell
számolnunk. Az egykorú szomszéd népcsoportokkal és a gepidák előtt
itt élő helyi lakossággal kapcsolatban azonban annyira kevés adat
áll jelenleg rendelkezésre, hogy mindenképpen további vizsgálatok
szükségesek.
A gepidákról: a népvándorlás kori, az antik szerzők megnevezésével
élve "barbár" népcsoportok története egyre nagyobb érdeklődésre tart
számot Európa szerte. Ugyanakkor joggal merülhet fel a kérdés, miért
is érdekes számunkra, a Kárpát-medence és a magyarság története
szempontjából egy germán csoport kutatása? A gepidák az ún. Keleti Germán törzsek közé tartoztak, akik az
írott forrásokban először az i. sz. 3. század második felében
jelentek meg, legkorábbi leletanyagukat pedig a vaskori Wielbark
kultúrára vezették vissza, ami a mai Lengyelország területén
helyezkedett el. Kárpát-medencei jelenlétüket az 5. századtól lehet
bizonyítani, a Hun Birodalom terjeszkedésével párhuzamosan, amelynek
ők is a részeivé váltak. A gepidák egy nagyon fontos összekötő kapocs a hun kor és az avar
kor között. Vizsgálatuk közelebb juttat minket azoknak az összetett
populációs folyamatoknak a megismeréséhez, amelyek a hun időszaktól
kezdődően zajlottak le. Mindemellett kétségtelen, hogy nagyban
hozzájárultak annak az alaplakosságnak a több évszázados
formálásához, amelyet végül a keletről érkező magyarság is helyben
talált és sikerrel integrált. Ezáltal a korai magyarság kutatásához
is fontos információkkal járulhatnak hozzá.
Összességében azonban elmondható, hogy már az első vizsgálatok
során rendkívül fontos, hiánypótló eredmények láttak napvilágot,
amelyek támpontot jelentenek minden további, a korszak rendkívül
összetett eseményeinek és népmozgásainak feltérképezését célzó
kutatás számára.
A tudományos szakcikk itt érhető el:
https://doi.org/10.3390/genes13040563
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI
által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős. © Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: OTS Üzleti Sajtószolgálat
MTI © Minden jog fenntartva.
|