2022. szeptember 15., csütörtök 09:16

A Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye - Közzétételre kerültek a 2021. évi telepítési és fogási adatok (1. rész)
    Budapest, 2022. szeptember 15., csütörtök (OTS) - Több vetés, mint aratás: először volt több a telepítés, mint a horgászfogás - A MOHOSZ jogszabályi felhatalmazás alapján, közfeladat-ellátása keretében jogosult és köteles a horgászok fogási adatainak összesítésére, valamint a horgászszervezetek haltelepítési adatainak gyűjtésére is. A NÉBIH közreműködésével készül el az az éves összesítés, amely valamennyi, jelenleg legális halkivételi (elviteli) mód adatait is tartalmazza. A tavalyi tényadatok alapján megállapítható, hogy az átlátható és felelős gazdálkodás eredményeként növekedett az önerős telepítések mértéke, javult adatszolgáltatások pontossága, sőt első alkalommal fordult elő, hogy a horgászok halelvitele elmaradt az általuk finanszírozott telepítések mennyiségétől.

    Magyarországon jelenleg az alábbi módokon lehetséges legális halelvitel a természetes vizekből: horgászfogás (= halelvitel, a statisztikában a termelő tógazdaságokban, mint nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken horgásztatással értékesített hal mennyisége nélkül); horgászversenyek szelekciós fogása (2020-tól gyűjtött adat); rekreációs halászfogás; ökológiai célú, szelektív halászat; halászati engedélyes halfogás továbbnevelésre; bemutató halászat.

A mindenkori legnagyobb fogási hányad a horgászfogás, ami természetesen nem a megfogott (lsd. még: C&R), hanem a vízpartól elvitt (kifogott) halakat takarja. E fogásokban a turista horgászok eredményei és a horgászverseny szelekciói is szerepelnek. A 2021. évi, összességében 4607 tonnát kitevő rögzített horgászfogás 18,7%-kal maradt el az előző évitől, de megjegyzendő, hogy 2020-ban az 1176 tonnás állami támogatású haltelepítés hatása a halfogásokban egyszeri jelleggel, fokozottan érvényesült. Ezen adat a fogási naplók 96%-ának tételes feldolgozásával került összesítésre, kapcsoltan tavaly 7.256.256 horgásznap regisztrációjáról lehet beszámolni. Továbbra is, hagyományosan a ponty a legnépszerűbb, a 3152 tonna horgászfogás az összes fogás 68%-a. A sorban az elviteli mennyiség alapján az ezüstkárász, a keszegfélék, majd az amur, s a ragadozók új listavezetőjeként a harcsa következik. A jelentős, 10 tonna fölötti nagyságrendű országos fogásokhoz tartozik még sorrend szerint a süllő, a csuka, a busák, a balin, a törpeharcsák, végül a márna. Kimutatásra kerültek a kősüllő, a compó, a garda, az angolna, valamint a sügér, a menyhal és a sebes pisztráng fogásai is. A nagy állóvizek között a fogásokat tekintve első 571 tonna fogással a Balaton, majd a Tisza-tó és a Ráckevei-Soroksári Dunaág következik.

A közel 1000 fő rekreációs halász az átlagos horgászfogás bő ötszörösét tudja elvinni a vízpartokról, ez közel 45 tonna halat jelent. Az ökológiai, szeletív halászat egyenlege 181 tonna, a többi lehetséges halkivétel 1 tonna alatt maradt. Összességében tehát a magyar természetes vizekből 4833 tonna hal került ki, döntően a horgászcsaládoknál egészséges táplálékként hasznosulva, mivel a horgászfogás aránya 95%. E számhoz viszont érdemes egy elgondolkoztató, egyben lehangoló adatot rögtön hozzátenni: Magyarországon a kárókatonák valós, számításokon alapuló halfogyasztása 4000-6000 tonna/év, tehát több, mint az összes emberi fogyasztás!

A 2021. évben a horgászok által finanszírozott haltelepítések mértéke 4749 tonna volt, ezt a 4607 tonnás elvitellel érdemes összevetni. A telepített állományok értéke közel 5 milliárd forint, s ezzel a befektetéssel döntően az állami halvagyon növekedett. Először fordult elő, hogy a telepítések mennyisége meghaladta a horgászfogásokat! Az viszont - összevethetőségi logikával a részleges, de egy éves belüli statisztikai "átcsúszások" ellenére is - nagyon elgondolkodtató, hogy közel 1200 tonnával több ponty került be a vizekbe, mint ami a beírt fogási adatokban szerepelt. Mindez, ha csökkenő mértékben, de igaz volt a 2020. és a 2019. évre is. A telepítések 91%-a, 4870 tonna a ponty, ez 11,1%-os csökkenés a tavalyelőtt 24,2%-os részarányt képviselt intervenciós telepítéshez, tehát a horgászszervezetek az akkori nagy állami segítség mintegy 50%-át ki tudták - még - gazdálkodni. Érdemes rögzíteni, hogy ha a "kallódó" halakat és velük szemben az éves súlynövekményt is figyelembe vesszük bátran kijelenthető, hogy a telepítési/fogási egyenleget tekintve a hazai vizek pontyállománya a horgászati célú halgazdálkodási tevékenység okán folyamatosan gyarapszik.

A pontytelepítések után az egyre jobban megbecsült keszegfélék következnek, majd a legdrágább hal, a süllő, ezután pedig a telepítési korlátozások ellenére népszerű amur. A további rangsorban gyakorlatilag azonos mennyiségben jön a csuka és a harcsa, majd a sok helyen óvott-féltett compó, a tömeges jelölt telepítésekkel középtávon általunk újra korlátozottan foghatónak álmodott kecsege, a megmentendő széles kárász, a balin, végül a sügér és a sebes pisztráng zárja a sort. A számok tükrében örvendetes volt a keszegfélék és a csuka, süllő telepítések jelentős növekedése, de látva a jelentős árváltozásokat és mellette a termelés aszályhelyzet okozta visszaesését, sajnos valószínűsíthető, hogy ezek az adatok tartós rekordok maradnak a következő években is. (folyt.)



2022. szeptember 15., csütörtök 09:17

A Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye - Közzétételre kerültek a 2021. évi telepítési és fogási adatok (2. rész)
    Budapest, 2022. szeptember 15., csütörtök (OTS) -

    
Végül a fogási adatok értékeléséhez visszatérve újra érdemes figyelembe kell venni, hogy a 2021. évben még mindig növekvő horgászlétszám és a fejlődő halállomány elvileg az elviteli fogások növekedését, ám ezzel szemben az elviteli szabályok konzekvensen egységesedő horgászrendi szigorításai és a C&R szemlélet további térnyerése pedig a halelvitellel nem járó fogások növekményét eredményezi. A már tavaly is sokszor nem megfelelő vízviszonyok, az intervenció, mint bonus kiesése, a horgász- és turisztikai besorolású horgásznapok számának külön is elemezhető visszaesése pedig egyaránt komoly tényező az elviteli fogások tényszerű csökkenésében. További, részletesebb OHSZK elemzés a MOHOSZ weblapján és a következő Magyar Horgászban lesz olvasható.

Ezúton is szeretnénk megköszönni minden horgásztárs partnerségét, közreműködését az adatszolgáltatásokban! Közös érdekünk vizeink őshonos halállományának fejlesztése és védelme, a fenntartható horgászati célú halgazdálkodás eredményeinek megőrzése. Mert horgászni kell. Ne feledjük: együtt nem csak többen, hanem többek vagyunk!


     MOHOSZ Elnöksége

Budapest, 2022. szeptember 15.

MOHOSZ - A vizek, a halak, a horgászok érdekében és védelmében!
    
    
-------------------------------------------------------------------

       Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
       Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős.
© Copyright MTI nonprofit Zrt.
       Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a (06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus levelező címen kaphat.



Forrás: OTS Üzleti Sajtószolgálat

MTI  © Minden jog fenntartva.