Az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) üzleti vállakozások, cégek, intézmények közleményeit, tájékoztatóit, meghívóit, állásfoglalásait közli. Szolgáltatásunk segítségével több mint 2000 újságírót és kommunikációs szakembert érhet el könnyen, gyorsan és költséghatékonyan – az Ön által megfogalmazott sajtóközleményt változtatás nélkül juttatjuk el az MTI-előfizetők szerkesztőségi rendszerébe vagy igény szerint akár a külföldi sajtóhoz is. (Az OTS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.)
|
|
|
2024. április 8., hétfő 14:32 |
NYILATKOZAT - A jól kivitelezett, okszerű halgazdálkodási tevékenység védelmében (1. rész) |
|
Budapest, 2024. április 8., hétfő (OTS) - a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet egységes állásfoglalása |
A globális klímaváltozás és az intenzív emberi tevékenység hatásai
(tápanyagterhelés, mikroszennyezők, inváziós fajok stb.) napjainkra
mindenki számára nyilvánvalóvá váltak. Egyre gyakoribb hírnek
számítanak a halpusztulások, az elszíneződött vagy éppen habzó
folyóvizek, határokon átnyúló haváriák.
Ezen események kapcsán számos szakember és önjelölt szakértő
("független halkutató") foglal állást. Állításaik gyakran egymásnak
ellentmondók. sok esetben kifejezetten "sarkosak".
Jelen állásfoglalást kiadó, együttműködő szervezetek felölelik a
hazai halgazdálkodási és horgászati szektor gyakorlati és tudományos
képviselőinek meghatározó hányadát.
Véleményünk szerint egy felelősen gondolkodó szakember távol áll
attól, hogy kinyilatkozásokat tegyen egyes havária-események
közvetlen és egyedi okairól, vagy éppen arról, hogy mit "kell"
csinálni ahhoz, hogy egy vízterület "jó" legyen. Különösen akkor
nem, ha nem ismeri részleteiben az adott és mindig komplex
(ökológiai) rendszert.
Ennek megfelelően az alábbi gondolatokat mi is csak megfontolásra
ajánljuk:
Gyakran elhangzik, hogy a vizeket csak "békén kell hagyni", be kell
szüntetni rajtuk a telepítéseket és a profitorientált horgászati és
halgazdálkodási tevékenységet. Véleményünk szerint ez több okból sem
kivitelezhető. Egyrészt, bármennyire is idillikus gondolat, sem
társadalmi, sem ökológiai okokból nem lehetséges a vizeket 21.
századi, tehát bevallottan antropogén tevékenységgel terhelt,
hasznosított kontextusukból kiragadni. Másrészt nem lehetséges a
természetes vizeket (Balaton, Velencei-tó, Duna, Tisza stb.)
"visszaadni a természetnek", megszüntetni a vízierőműveket és a
partvédő kövezéseket, majd hátra dőlni és élvezni a jól elvégzett
munka gyümölcsét.
A fenti utópikus gondolat évszázados időtávon talán elképzelhetőnek
is tűnik, hogy elérjük célunkat, az ökológiai rendszer beáll egy
alternatív egyensúlyi pontra. Ha jobban belegondolunk olyan, mint
"régen" (az ökológiában: referenciaállapot) azonban nagy
valószínűséggel nem lesz. Ennek egyik fő oka az idegenhonos fajok
jelenléte és tevékenysége. A biológiai inváziók legfőbb problémája,
hogy a legkevésbé visszafordítható emberi hatásnak tekinthetők.
Mit jelent ez? Végezzünk el egy gondolatkísérletet: ha a Duna
összes vízierőművét, illetve a gátakat elbontjuk akkor (elméletileg)
megoldjuk a hossz- és keresztirányú átjárhatóság problémáját,
ezáltal megfelelő szaporodóhelyet biztosítunk a halaknak. Így
például az inváziós fehér busának, vagy a kiöntésekben a szintén
inváziós amurgébnek és ezüstkárásznak is. Az idegenhonos fajok
jelenléte miatt - sajnálatos módon és nagy valószínűséggel - nem
lehetséges az eredeti állapot elérése még a fenti drasztikus és
nyilvánvalóan kivitelezhetetlen eszközökkel sem. Még ebben a
szélsőséges esetben is szükség van tehát a halgazdálkodás
eszköztárára ahhoz, hogy az őshonos halfajok állományai növekedni
tudjanak.
A közelmúlt vízhiányos időszakában fókuszba került a Velencei-tó és
vízgyűjtője. Ismeretes, hogy 2021-2022-ben tömeges halpusztulás volt
a tavon, nagy valószínűséggel leginkább az alacsony vízállásból
származtatható okokból. A 2023-ban végzett standardizált felmérésen
alapuló adatok alapján, a referenciaként használt 2017-es évhez
képest, jelentős mértékben, a korábbi 5% alatti értékről 85%-ra nőtt
az inváziós ezüstkárász tömegessége úgy, hogy ez alatt az időszak
alatt érdemi halgazdálkodási tevékenység (telepítés, halászat) nem
volt. Hasonló tapasztalatokkal rendelkezünk számos felhagyott
halastavon, továbbá a Nagyberek és az Őrség természetvédelmi
területein is, ahol egyáltalán nincs halgazdálkodási tevékenység. Az
ezüstkárász invázió a vízminőségre is negatív hatással van: a
pontyhoz hasonlóan intenzíven túrja az üledéket, zooplankton
fogyasztó tevékenysége is jelentős, ezáltal növeli a víz
zavarosságát és hozzájárul a magas algamennyiség (klorofill-a
koncentráció) fenntartásához. Az ezüstkárász állomány viszont
halgazdálkodási módszerekkel, ragadozóhal telepítéssel, illetve a
horgászok tevékenységével is kordában tartható, ahogy ez pl. a
Velencei-tavon is történt évtizedekig. Természetesen ehhez megfelelő
szabályrendszer megalkotása és betartatása is szükséges, ami szintén
a felelős és fenntartható gazdálkodás szerves része.
A fenti egyszerű példákkal csupán arra kívánunk rávilágítani, hogy
sokkal célszerűbb lenne egy teljes ágazat "egyszemélyi"
felelősségének mantrázása helyett olyan, természetvédelmi és
ökológiai szempontból is elfogadható és fenntartható, a realitás
talaján álló cselekvési tervek, ajánlások, "best practice"-ok
kidolgozása, amelyek valóban segíthetnek megóvni a vízi
élőlényközösségek megmaradt sokféleségét, miközben figyelembe veszik
a valós társadalmi igényeket is. (folyt.)
|
|
|
|
|
|
|
2024. április 8., hétfő 14:32 |
NYILATKOZAT - A jól kivitelezett, okszerű halgazdálkodási tevékenység védelmében (2. rész) |
|
Budapest, 2024. április 8., hétfő (OTS) - |
Tisztában vagyunk azzal is, hogy a jelenlegi hazai halgazdálkodási
gyakorlat, illetve a horgászvezetők ökológiai ismeretei
fejlesztendők. Ennek jogi, anyagi és technikai hátterének
megteremtése azonban nem megy egyik pillanatról a másikra. 2024-ben
a MOHOSZ kezdeményezésére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
és a Debreceni Egyetem közösen indított felsőfokú horgászvezetői
képzést, melynek előkészítése éveket vett igénybe és a képzésen
elsajátított ismeretek beépülése a halgazdálkodási gyakorlatba
várhatóan további időbe telik.
Véleményünk szerint egy kutatónak a lehető legtöbb nézőpont
(kényszerfeltétel) integrálásával felelősen kell állást foglalnia.
Egyes kiemelt érintettek bűnbakká, sőt ellenséggé történő kikiáltása
jelentősen rontja az érdemi szakmai párbeszéd esélyét, ezáltal
kifejezetten árt annak a "jó ügynek" (a vízi természetvédelemnek),
amelyet zászlójára tűzött.
Mindannyiunk érdeke a felelős, meglévő tudást és tapasztalatot
komplexen értelmező és az adott helyzetbe integráló kommunikáció,
melynek alapja a közös gondolkodás, véleménycsere és körültekintés.
Ezt képviselik ezen nyilatkozatot jegyző szervezetek, és erre hívjuk
fel minden magyar állampolgár figyelmét, aki a vizeinkért tenni
szeretne akár tettekben, akár szóban.
Gödöllő-Budapest, 2024. március 20.
Dr. Kriszt Balázs intézetigazgató Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Akvakultúra és
Környezetbiztonsági Intézet
Dr. Szűcs Lajos elnök Magyar Országos Horgász Szövetség
Dr. Németh István elnök Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet
-------------------------------------------------------------------
Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók
a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül
felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett
anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget,
rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti
szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni.
Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI
által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a
felelős. © Copyright MTI nonprofit Zrt.
Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a
(06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus
levelező címen kaphat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|